Digitális Klímahősök – interaktív prototípus

2. MI AZ A DIGITÁLIS KARBONLÁBNYOM?

Mi az a digitális karbonlábnyom?

A digitális karbonlábnyom azt mutatja meg, mennyi üvegházhatású gáz kibocsátása kapcsolódik a digitális eszközök gyártásához és használatához, az adatok utazásához és az adatközpontok működéséhez.

A digitális karbonlábnyom nagyságát -ben, tömegegységekben – grammban (g), kilogrammban (kg) vagy tonnában (t) – fejezzük ki.

Amikor e-mailt küldesz, videót nézel, weboldalt nyitsz meg vagy AI-t használsz, a háttérben eszközök működnek és adatközpontok dolgoznak. Ehhez mind a természet erőforrásait használjuk – és egyre több kell belőlük. Ráadásul mindez karbonkibocsátással is jár.

⚡Energia

💧Víz

⛏️Nyersanyagok

CO₂e

3. MIÉRT ÉRDEKES EZ?

Azt hittük, a digitális világ mindig zöldebb

Sokszor tényleg segít: kevesebb papírt használunk, gyorsabban és utazás nélkül intézhetünk ügyeket, vásárolhatunk, bankolhatunk.

De a gombamód szaporodó online szolgáltatásokhoz a digitális világ egyre több energiát használ, a gépek hűtéséhez pedig vizet.[5]

A digitális technológia a becslések szerint a globális üvegházhatású gáz-kibocsátás 2,1–3,9%-áért felel – a kutatók szerint ez meghaladja a légiközlekedés körülbelül 2%-os részesedését.[6]

A jó hír: a digitális világban a csökkentés nem feltétlenül jár lemondással. Ugyanazt sokszor gyorsabban, kisebb adatforgalommal és kevesebb energia felhasználásával is meg lehet oldani.

4. MI TÖRTÉNIK EGY KATTINTÁS MÖGÖTT?

Az adat elindul az adatközpontból, áthalad a hálózaton, és megérkezik az eszközödre

Legyen az mobiltelefon, tablet vagy számítógép: a tartalom a szerver felől, a hálózaton keresztül érkezik hozzád.

🗄️1. Adatközpontszerverek, tárolás, feldolgozás, hűtés

→

📡2. Hálózatkábelek, routerek, Wi-Fi vagy mobilnet

→

📱3. A te eszközödmobil, tablet vagy számítógép

☁️ A „felhő” nem a levegőben van.Nagy teljesítményű számítógépekből – szerverekből – és az ezek százait vagy ezreit egy helyen működtető adatközpontokból áll.

5. MENNYI ADATOT MOZGATUNK?

Nem minden digitális tartalom egyforma – rendezd sorba a kártyákat!

Húzd őket a legkisebb adatmennyiségtől a legnagyobbig. Mobilon a nyilakkal is mozgathatod őket. Ha elakadsz, kattints a segítség gombra: a kártyákon a rendezéshez használandó adatmennyiséget félkövérrel emeljük ki, a karbonlábnyom pedig zárójelben, kiegészítő információként jelenik meg.

6. CARBON.CRANE ESZKÖZ – KÖZÖSSÉGI MÉDIA TESZT

Mekkora a közösségi médiahasználatod karbonlábnyoma?

7. ÉS AKKOR OTT VAN MÉG AZ AI

Az AI mögött hatalmas számítási kapacitás dolgozik

Amikor AI-t használsz, nagy teljesítményű számítógépek dolgoznak a háttérben. Ezeknek a működtetése rengeteg energiát igényel, és az AI terjedése az adatközpontok növekvő energiafogyasztásának egyik fő oka.[15]

Az IEA szerint az adatközpontok 2030-ra valamivel több áramot használhatnak, mint ma egész Japán. A gépeket hűteni is kell, ami egyes rendszerekben sok vizet igényel.[5][15]

Melyik lehet a leginkább számításigényes? Rövid szövegkérdés Hosszú esszé írása Kép generálása Videó generálása

Ennyi ChatGPT-üzenet érkezhetett ma0

≈29 800 üzenet másodpercenként

Illusztratív számláló: napi 2,5 milliárd feletti üzenet egyenletes eloszlásával számol.[4]

8. HOGYAN SZÁMOLJUK EZEKET?

Így számolunk – egy weboldal példáján keresztül

1

1. Megmérjük a fájlok méretét

Megnézzük, mekkora az oldalon található fájlok mérete – a szöveg és a kód általában pár tíz kilobájt, a képek, betűtípusok és videók viszont megabájtokban mérhetők.

2

2. Kiszámoljuk az energiát

Kiszámoljuk, mennyi energia kell ahhoz, hogy ezek a fájlok a szerverről a hálózaton keresztül megérkezzenek a laptopodra vagy a telefonodra – és ott meg is jelenjenek.

3

3. Megnézzük a karbonlábnyomát

Megnézzük, mekkora karbonlábnyoma volt ennek az energiának, amikor előállították – ez nagyban függ attól, mennyi megújuló és mennyi fosszilis energiahordozót használtunk fel.

4

Az általában grammokban mérhető, egy oldalletöltésre eső értéket annyiszor kell összeadni, ahányszor az adott weboldalt megnézték. Így számolható ki az adott weblap megtekintéséhez tartozó karbonkibocsátás.[16]

Képlet formájában:adatmennyiség × energiaintenzitás × karbonintenzitás × oldalmegtekintések = teljes CO₂e-kibocsátás

Domino effektus

Ha egy weboldal üzemeltetője csökkenti az oldal méretét, optimalizálja az oldalt, a szerveren kevesebb adatot kell tárolni, a hálózaton is kevesebb adatot kell továbbítani, és a te eszközödnek is kevesebb energiát kell felhasználnia.

Így a weboldal optimalizálása a te energiafogyasztásodat és karbonlábnyomodat is csökkentheti.

9. CARBON.CRANE ESZKÖZ – WEBOLDALMÉRŐ

Mérjünk egy weboldalt és nézzük meg a csökkentési potenciálját!

Ha az eszköz nem jelenik meg, nyisd meg új lapon: carboncrane.io

10. KÉP-TIPPELŐ – EREDETI VAGY OPTIMALIZÁLT?

Eredeti vagy optimalizált?

15mp

Hogyan működik a játék?

Alapszinten két képet látsz, és meg kell mondanod, melyik az eredeti, nagyfelbontású változat. Emelt szinten csak egyetlen képet kapsz, és azt kell eldöntened, hogy eredeti vagy optimalizált változatot látsz.

15 másodperced van minden döntésreEgy átlagos látogatás a 2026-os benchmarkok szerint 2:20 perc mobilon és 4:46 perc asztali gépen – és ez több oldal között oszlik el. A játék 15 másodperces kerete ehhez képest szándékosan szigorúbb.[23]

Fotók forrása: 123RF

11. ÖSSZEGZÉS – MIT TEHETSZ?

Kattints egy tippre a részletekért!

A digitális világban a csökkentés nem feltétlenül jár lemondással, sőt.Ami kisebb és okosabb, az szinte mindig gyorsabb, jobb és felhasználóbarátabb is.

12. ZÁRÓ TESZT

Mit jegyeztél meg?

Hat gyors kérdés. A választás után azonnal kapsz visszajelzést.

🏅

Készen állsz?

Indítsd el a kvízt!

13. KIHÍVÁS

Válassz egy kihívást!

Jelölj ki egyet, amit tényleg megcsinálnál.

A digitális világ hatalmas karbonlábnyoma láthatatlan. De mérhető, megismerhető és csökkenthető. Tegyünk együtt azért, hogy minél kisebb legyen!

FORRÁSOK ÉS MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

Források

Források megnyitása

Az áttekinthetőség kedvéért a nagyobb számokat kerekítve jelenítjük meg.

ITU – Internet use, Facts and Figures 2025: 2025-ben 6 milliárd ember használta az internetet.
Statista – Emails sent per day: az adatsor szerint 2026-ban naponta 392,5 milliárd e-mailt küldenek és fogadnak (≈400 milliárd); a 424 milliárd a 2028-as előrejelzés. Ellenőrizve: 2026-09-09.
Netcraft – June 2026 Web Server Survey: a felmérés 1,489 milliárd webhelyet, 304,1 millió domaint és 14,65 millió, internetkapcsolattal rendelkező számítógépet azonosított; az oldalon 300+ millió webes domainként jelenik meg.
Chatterji et al. – How People Use ChatGPT (NBER WP 34255, 2025): 2025 júliusában hetente 18 milliárd üzenetet küldtek a ChatGPT-ben 700 millió felhasználótól – ez naponta körülbelül 2,6 milliárd üzenet. A ChatGPT azóta átlépte az 1 milliárd heti felhasználót, tehát a mai érték ennél magasabb.
World Bank – Green Data Centers: az adatközpontok energia- és vízigényéről, illetve a helyi erőforrásokra gyakorolt nyomásról.
Freitag, Berners-Lee et al. – The real climate and transformative impact of ICT (Patterns, 2021): a lektorált becslések az IKT-szektor részesedését a globális üvegházhatású gáz-kibocsátásból 1,8–2,8%-ra teszik; a teljes ellátási láncot is beszámítva a szerzők 2,1–3,9%-ot kapnak, ami a kutatók szerint meghaladja a légiközlekedés körülbelül 2%-os részesedését. A szerzők maguk is hangsúlyozzák a becslés bizonytalanságát.
Carbon Literacy Project – The Carbon Cost of an Email: Mike Berners-Lee frissített becslése szerint egy rövid, telefonok között küldött e-mail körülbelül 0,2 g CO₂e kibocsátással jár.
Greenspector – The carbon impact of Instagram app features: a mérési táblázatban egy fényképes Instagram-sztori 0,522 MB adatforgalommal és percenként 0,277 g CO₂e becsült kibocsátással járt.
HTTP Archive – Web Almanac 2025: Page Weight: a medián kezdőoldal mérete mobilon körülbelül 2,6 MB, asztali gépen 2,9 MB.
Website Carbon Calculator: a globális átlagos weboldal becsült kibocsátását körülbelül 0,36 g CO₂e/oldalmegtekintés értékben adja meg.
Sustainable Web Design Model v4 – Estimating Digital Emissions: a Website Carbon Calculator mögötti, adatforgalomból és energiaintenzitásból kiinduló webes kibocsátásbecslési módszertan.
ADEME – publicodes-acv-numerique: a nyílt életciklusmodellből számítva egy óra SD-videóhívás körülbelül 0,7 GB és 41,98 g CO₂e fejenként; egy óra HD-streaming 3 GB és 67,82 g CO₂e az alapbeállításokkal.
Carbon Trust – Carbon impact of video streaming: az európai vizsgálat körülbelül 55 g CO₂e/óra értéket adott egy óra videóstreamingre. A fehér könyvet a DIMPACT-projekttel közösen készítették, Netflix-finanszírozással – ezért második forrásként, nem független kontrollként használjuk. Ellenőrizve: 2026-09-09.
Greenspector – Social Media 2021; Greenspector – Social Media 2023 update: a kártyán korábban használt 96,23 MB/perc és 2,63 g CO₂e/perc a 2021-es mérésből származik; a 2023-as mérés a TikTokra már egy jelentősen kisebb, 0,96 g CO₂e/perc értéket közöl. A kártyán ezért a frissebb 2023-as karbonértéket használjuk: ez 57,6, kerekítve ≈58 g CO₂e/óra. Mivel a 2023-as cikk a teljes hírfolyamra nem közöl MB/perc adatot, az adatmennyiséghez a cikkben közölt kb. 5 MB/30 mp előtöltési ütemből számolunk szemléltető becslést: ≈600 MB, azaz ≈0,6 GB/óra. Ez nem közvetlenül mért egyórás adatforgalmi érték.
IEA – Energy and AI, Executive Summary: az adatközpontok áramigénye 2030-ra 945 TWh körülire nőhet, kissé meghaladva Japán mai teljes áramfogyasztását; az AI a növekedés fő hajtóereje.
Carbon.Crane – Hogyan mérjük egy website karbonlábnyomát?: a weboldal adatforgalmából, a szerver–hálózat–eszköz energiaigényéből és a villamos energia karbonintenzitásából számított környezeti hatás.
Netflix Help – Data usage settings: a streaming adatforgalma minőségtől függően körülbelül 0,3–7 GB óránként.
Zoom Support – Zoom system requirements (Bandwidth requirements): videóhívások sávszélesség-igénye a minőségtől és a hívás típusától függ.
UNICEF Magyarország – Klímaleckék: a jelenlegi tananyag–kvíz–kihívás–videó szerkezet vizuális és tartalmi kiindulópontja.
IEA – The carbon footprint of streaming video: központi becslésként 36 g CO₂e/óra streaminget közöl, miközben az érték erősen függ az eszköztől, a hálózattól és az árammix összetételétől.
We Are Social / Meltwater – Digital 2026 Mid-Year Global Update: 2026 áprilisában 5,79 milliárd aktív közösségimédia-felhasználói azonosítót mértek világszerte, ami a globális népesség 69,9%-ának felel meg.
DataReportal – Digital 2026 Global Overview Report: a GWI adatai szerint a tipikus online felnőtt heti 18 óra 36 percet tölt közösségi és videós feedeken, ami napi átlagban körülbelül 2 óra 39 perc.
Contentsquare – Digital Experience Benchmark 2026: Engagement: 99 milliárd sessionen alapuló benchmark; az átlagos látogatási idő 4:46 perc desktopon és 2:20 perc mobilon.
Suárez Corujo et al. – Towards zero CO2 emissions: Insights from EU vehicle on-board data (JRC / Science of the Total Environment, 2025): az Európai Bizottság Kutatóközpontja (JRC) 7,7 millió, az EU-ban 2021 és 2023 között forgalomba helyezett személyautó fedélzeti fogyasztásmérő adatából számolva a benzines belsőégésű autók valós használatbeli átlagát 166 g CO₂e/km értékben állapította meg (dízel: 170 g CO₂e/km). Lektorált tanulmány, DOI 10.1016/j.scitotenv.2025.180454. Ellenőrizve: 2026-10-13.

A digitális eszközöknek is van karbonlábnyoma

Válaszolj 5 kérdésre!

Ki vagy a digitális világban?

Töltsd ki az öt kérdést!