Kinek a weboldalai bocsátják ki a legtöbb karbont? Hat iparág (telekommunikáció, kiskereskedelem, pénzintézetek, energia, hírportálok, e-kereskedelem) legfontosabb szereplőinek weboldalait vizsgáltuk karbonkibocsátásuk alapján. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen hasonlóságok és különbségek jellemzik ezeket – és persze arra is, hogy melyik a legtisztább és a legszennyezőbb oldal. Szeretnéd megtudni, hogy melyik terület hogyan teljesített? Görgess lejjebb és olvasd el!

 Kezdjük néhány érdekességgel, amit később jobban is kifejtünk:

• A legtöbb karbont kibocsátó oldal (egy főoldal) ugyanabba az iparágba tartozik, mint a legtisztább oldal (egy aloldal)
• Az átlagosan legtisztább iparágon belül található a második legkoszosabb főoldal
• A legtisztább és legkoszosabb főoldal között 33-szoros eltérés van

Minden digitális tevékenységnek van karbonlábnyoma, így a saját weboldalunknak is. Ahhoz, hogy megtudjuk, mennyi karbont bocsát ki honlapunk és miért, több aspektusból is meg kell vizsgálnunk. A nettó – egyetlen letöltés által generált – karbonlábnyomot megszorozva a forgalommal megkapjuk a bruttó karbonlábnyomot, ami egy pontosabb képet adhat weboldalunkról. Mivel külső szereplőként forgalmi adatokhoz nem férünk hozzá, ezért a nettó karbonlábnyomra fókuszáltunk. A vizsgálatunk során 52 céget elemeztünk – vállalatonként három-három aloldallal. Fontosnak tartottuk, hogy számításba vegyük az általunk lemért weboldalak össz-átlagát a főoldalak (1,71 gramm) és az egyéb vizsgált aloldalak (1,2 gramm) szempontjából is. Továbbá megnéztük azt is, hogy a szakma által elfogadott globális átlaghoz (0,5 gramm) képest hogyan teljesítenek az ágazatok.

 Telekommunikáció

A nyitóoldalak szempontjából a telekommunikáció volt a második legtisztább ágazat és több olyan cég is volt ebben az iparágban, ami a globális átlag – 0,5 gramm – alatt teljesített. A vizsgált vállalatoknál – 4iG, Deutsche Telekom, Magyar Telekom, Vodafone, Yettel – az összes weboldal átlagosan 0,91 gramm CO2e-t termel, ami a hat iparág közül a legjobb érték. Ez részben annak is köszönhető, hogy egy olyan oldal volt csak, ami 1,75 grammal meghaladta az általunk vizsgált összes cég átlagát. Két olyan vállalat is van ebben a szektorban, akik a tíz legjobb közé tartoznak, egy közülük a legtisztább, ha az összes aloldalt figyelembe vesszük. A nyitóoldalak 1,49 grammos átlaga 15%-kal kisebb, mint az összes vizsgált iparág 1,71 grammos átlaga. Ez viszont nem igaz az összes oldal vizsgálatánál, mivel két olyan cég is van, aminek az összes aloldalának átlag szén-dioxid kibocsátása kevesebb, mint 0,5 gramm. Ebből is látszik, hogy a nyitóoldalaknak nagy szerepe van mindenhol, viszont nem biztos, hogy teljes képet ad a fenntarthatóságot illetően. Érdekesség, hogy miközben csak egyetlen telekommunikációs oldal fut megújuló energiaforrással működő szerveren, az iparág weboldalai összességében tisztábbak, mint a kiskereskedelemiek, amik 63%-ban fenntartható energiaforrással üzemelnek. Ebből is látszik, hogy egyetlen tényező megváltoztatása sem elég önmagában, ha valódi eredményt szeretnénk elérni a karbonhatékonyság terén.

Bankok

A bankok és pénzintézetek közé tartozik az összes aloldalt megfigyelve a 4., 6. és 8. legkoszosabb vállalat. Viszont egyikük a nyitóoldalak és weboldalak tekintetében is a harmadik legtisztább, mégsem tudja felhúzni az ágazatot annyira, hogy ez a nagy átlagokban is meglátszódjon. Az iparágban vizsgált szereplők – CIB Bank, Erste Bank, K&H, Bank, MKB Bank, OTP Bank, Raiffeisen Bank, Takarékbank, UniCredit Bank – oldalainak átlaga meghaladja az 1,2-es össz-átlagot. Míg a nyitóoldalak átlag CO2e termelése csak 0,6 grammal több, mint az összes főoldala átlaga.  Ehhez hozzátett, hogy a nyitóoldalak 2/3-a kevesebb karbont bocsát ki, mint 1,71 gramm. Az iparág legkoszosabb nyitóoldalának 4,12 grammos értéke tizenegyszerese a legkisebb karbont – 0,38 grammot – kibocsátó főoldalnak. Az összképhez hozzájárul, hogy a bankok és pénzintézetek főoldalainak negyede, azaz összesen kettő használ csupán fenntartható energiaforrást a weboldal működtetéséhez.

Kiskereskedelem

Kiugró eredmények, hatalmas eltérések és meglepő érdekességek – ezeket fedeztük fel a kiskereskedelmi oldalak elemzése során. A legkoszosabb/legtisztább főoldalak között 25-szörös az eltérés, és a legrosszabbul teljesítő nyitóoldal 10,63 gramm szén-dioxidot bocsát ki. A 19 legtisztább nyitóoldal összesen nem termel ennyi CO2e-t. A két legnagyobb hibája ennek az főoldalnak az, hogy rengeteg, nem megfelelően optimalizált képet tartalmaz és hogy WorldPress alapon fut, ami fenntarthatóság szempontjából nem a legkarbonkímélőbb megoldás. Érdekesség, hogy ebben a szektorban sem csak koszos oldalakkal találkozhatunk: a kiskereskedelemben három olyan cég is van, aminek főoldala a tíz legtisztább közé tartozik. A nyitóoldalaknál kettő, az összes weboldalt nézve pedig három olyan vállalat is volt, aminek az átlagos karbonlábnyoma a globális átlag – 0,5 gramm – alatt volt. Ráadásul ebbe az iparágba tartozik a legtisztább aloldal is, csupán 0,18 gramm szén-dioxid kibocsátással. Az általunk vizsgált 52 szereplő átlagainál az összes oldal és a főoldalak esetében is a cégek 67%-a az átlag alatti értékekkel rendelkezik.

E-kereskedelem

A hat iparág közül az e-kereskedelem érte el a legjobb eredményt, 1,15 grammos átlag karbonkibocsátásával a legtisztább szektornak minősült a nyitóoldalak tekintetében. A vizsgált weboldalak – 220Volt, Alza.hu, Aqua, Auchan, Decahtlon, eMAG-Extreme Digital, Euronics, Ipon, Kifli.hu, Libri-Bookline, Mall.hu, MediaMarkt, Pepita.hu, Praktiker, Telekom, Pepco – nem csak kommunikációs szempontból érdekesek, ugyanis közvetlen értékesítési csatornaként is szolgálnak, még nagyobb szerepet töltve be a felhasználók életében. Az összes megfigyelt nyitóoldal közül itt található a legtisztább, ami mindössze 0,32 grammot bocsát ki oldalbetöltésenként – a legtöbb szén-dioxidot termelő oldal ennek 33-szorosa. Igaz, a nyitóoldalak 81%-a kevesebb karbont bocsát ki, mint a globális átlag, ennek ellenére 4,64 grammal az e-kereskedelembe tartozik a második legkoszosabb főoldal is. Ha nem csak a nyitóoldalakat vizsgáljuk, akkor ebben az ágazatban négy vállalat is a legtisztábbak közé sorolható, annak ellenére, hogy az egyik cég az 5. legkoszosabb. Összeségében az e-kereskedelem annak ellenére is tisztának mondható, hogy nagy részben – a hírportálokhoz hasonlóan – sok képpel dolgozik. Ebből arra következtethetünk, hogy az itt versenyző oldalak esetében a vállalatok tudatosan dolgoznak a felhasználói élmény javításán, ami a betöltési sebesség mellett a karbonhatékonyságnak is jót tesz.

Hírportálok

Átlagos teljesítmény és a képek meghatározó szerepe jellemzi a szektor vizsgált oldalait: 24.hu, 444.hu, blikk.hu, femina.hu, hvg.hu, index.hu, nlc.hu, origo.hu, porfolio.hu, ripost.hu, telex.hu. Főoldalainak átlaga csak 0,01 grammal haladja meg az 1,71-es középértéket. A legrosszabbul és legjobban teljesítő főoldalak között ebben az iparágban a legkisebb az eltérés, csupán négyszeres. 1,18 grammal épphogy nem lépi át az 52 elemzett cég weboldalinak átlagát, annak ellenére, hogy egy hírportál se tudott bekerülni a tíz legtisztább oldal közé. Az e-kereskedelemhez hasonlóan ebben az iparágban is kiemelt szerepük van a képeknek, így feltételezhetően emiatt is termelnek több CO2e-t weboldalaik.

Energiaipar

Ha csak a nyitóoldalakat vesszük figyelembe az energiaipar a második legkoszosabb iparág. Viszont a többi aloldalt is megvizsgálva rosszabbul teljesített, mint a kiskereskedelem. Négy céget – Eon, MVM, Mol, Opus Gáz – mértünk fel ebben az ágazatban. A nyitóoldalak átlag karbon kibocsátása majdnem másfélszerese az össz-átlag 1,71 grammnak. Ehhez hozzátesz az, hogy három olyan nyitóoldal is van ebben az ágazatban, ami koszosabb, mint az összes főoldal átlaga. Ráadásul a nyitóoldalaknál, valamint az összes vizsgált weboldalnál sincs egy olyan se, ami a globális átlag alatt helyezkedik el. Ha a saját felmérésünkben résztvevő szereplőket vesszük alapul, akkor csak egy cég teljesít minden vizsgált tekintetben az átlag alatt. Sőt az iparágba tartozó egyik aloldal 5,13 gramm CO2e-t bocsát ki, miközben fenntartható energiaforráson üzemel, aminek köszönhetően már 10% körüli mennyiséget lefarag a karbonlábnyomából. Itt található a második legkoszosabb cég is karbon termelés szempontjából, és még kettő olyan szereplő van, aki a tíz legrosszabb közé sorolható.

Tanulságok

A hat iparág vizsgálatát követően összességében azt a következtetést vonhatjuk le, hogy sok cégnél még bőven adódna lehetőség a weboldaluk karbonlábnyomának optimalizálására. Fontos, hogy jelen vizsgálatnál a lábnyom teljes méretét alapvetően meghatározó forgalommal, annak eloszlásával nem kalkuláltunk. A látogatók száma, lokációja, visszatérők aránya mind-mind olyan tényező, amivel számolnunk kell, ha a weboldalunk bruttó karbon kibocsátásával foglalkozunk. Mivel a marketingnek – teljesen érthető módon – nem az a célja, hogy a forgalmat csökkentse, a legjobb megoldás, ha a forgalommal leginkább terhelt oldalak nettó karbon kibocsátást minimalizáljuk, hogy a forgalom kisebb lábnyomot nagyítson fel.

A Carbon.Crane-nél küldetésünk, hogy a hatékonyság mellett a karbonkibocsátás is szemponttá váljon a marketingkampányok tervezésekor és értékelésekor. Erre a célra építettük Website Karbon Monitor megoldásunkat is, aminek köszönhetően teljes és részletes képet kaphatunk weboldalunk karbonhatékonyságáról. A honlapra érkező és azon belüli forgalom vizsgálata alapján megmutatja, milyen lehetőségek vannak a karbonkibocsátás csökkentésére, és több változatban is modellezi azok eredményességét.

A Carbon.Crane egyik weboldalának CO2e kibocsátását korábban sikeresen a tizenheted részére csökkentettük. Kíváncsi vagy a részletekre? Erről itt írtunk bővebben.